A tanulmány egy kísérleti hibrid (webre tereléses [push-to-web, PtW]) adatfelvétel eredményeit mutatja be, amelyet az európai társadalmak összehasonlító vizsgálatához (European Social Survey, ESS) kapcsolódóan hajtottak végre 2020 decemberében Magyarországon. A kutatás alapkérdése, hogy kiválthatja-e a személyes megkeresésen alapuló felmérést egy azonos, rétegzett véletlen mintán végzett, önkitöltős adatfelvétel, amely kombinálja az online és az offline kérdőívkitöltési formákat. A szerzők úgy mutatják be a kísérleti hibrid adatfelvétel végrehajtása során szerzett tapasztalataikat, hogy azok hasonló módszertanú kutatások tervezésekor is használhatók legyenek. Részletes beszámolót adnak a kutatás eredményességéről a kérdőívkitöltés időbelisége, a válaszhiányok, a válaszadási arányok, illetve a minta különböző szempontok szerint vett összetétele vonatkozásában, és az utóbbi kettőt összevetik az ESS 2019. évi 9. hulláma magyarországi adatfelvételének releváns adataival, valamint a 2016. évi mikrocenzus sarokszámaival. Legfontosabb megállapításuk, hogy a PtW hibrid adatfelvétel a szemé- lyes adatgyűjtéshez hasonló (40 százalék körüli) válaszadási arányt eredményez, mintájának összetétele viszont más, mint az ESS-é: egyes problémás dimenziókat tovább erősít (még inkább torzít a városi népesség és az iskolázott csoportok irányába), bizonyos „hiányosságokon” viszont javít (például életko- ri csoportok kiegyenlítése). Ez azt jelenti, hogy megfelelő előkészítést és súlyozást követően érdemes megfontolni a véletlen mintát használó PtW hibrid adatfelvétel alkalmazását, mivel az részben kiválthatja a személyes megkeresést.
